Olvír

A PayPal telefonos support kőbunkóval csap le az online fizetni próbáló magyar felhasználóra.

Ha már régóta tejelünk a parkolóőrnek, semmit sem kell tennünk, ő megismeri az utcán az autónkat, nem büntet, csak péntekenként feljön, és beszedi a védelmi pénzt.

A figyelmeztető 800 MB-os SMS-t 5 példányban kaptam meg - egy héten keresztül szinte minden nap egyet -, de letiltás nem történt. A hálózat viszont halódik: néha az az érzésem, hogy a weblapelérést kivéve az összes csomag ki van tiltva egy tűzfallal, de aztán egy-kettő mégis átjut.

A kapitalizmus verseny nélkül olyan, mint az önkielégítés: jó, jó, de egy idő után borzasztóan rá lehet unni.

Kétszer vagyunk kénytelenek fizetni ugyanazért a szolgáltatásért, amikor az adónk befizetése után illetékbélyegben is hozzá kell járuljunk az okmányügyi teendőkhöz.

Negyed órával nyitás előtt beálltam a sorba, és így délután három órára kaptam időpontot.

Ha áramszünet van, vagy este áramtalanítok, akkor megszűnik az ADSL, hiába kap újra áramot.

Voltál reklámzabálni? Igen? Nem? Nembaj. Elmesélem.

Az egész ott kezdődött, hogy akcióban internetet vásároltam július közepén. Én balga, akkor még nem tudtam, hogy mit írok alá az egy éves kötelezettséggel!

Naiv Ügyfél két éve várt a kábeltévére, és végül megkapta. A UPC elnézést kér.

A vendéglátó szolgáltató a vendég-előfizetőket jelenleg "különlegesen kopasztható" osztályba sorolja, magas percdíjakkal.

Nem hiszem, hogy a profitorientált cégeket nekem kellene támogatnom azért, hogy az amúgy is alulfizetett kutatómunkámat végezhessem.